[Tévédrámákról] THE HAUNTED PALACE (2025)

귀궁
SBS, 2025, 16 rész
Műfaj: fantasy, kosztümös fikció
Rendező: Kim Ji-yeon 김지연, Yoon Seong-sik 윤성식
Forgatókönyv: Yoon Soo-jeong 윤수정
Adatok bővebben: HanCinema, MyDramaList

Számos különös mesei-mitológiai szerzet után egy újabbal ismerkedhetünk meg a The Haunted Palace (Szellemjárta palota) című kosztümös fantasy sorozatban. Főhősünk egy imugi, ami eredetileg a koreai ősi hitvilág egyik lénye, kígyószerű vízistenség. Mivel mifelénk ez a lény ismeretlen, a legjobban az Encyclopedia of Korean Folk Culture szócikkéből ismerhetjük meg, amelynek fordítását megtaláljátok ennek az ismertetőnek a végén.

A dráma az imugikról alkotott többféle képzetből gyúrja össze központi alakját. Gang Cheol (Kim Yeong-kwang) egy sárkány, vagyis olyan vízisten, aki ezer évnyi földön töltött szenvedés után emelkedhet fel az égi sárkányok közé, de ezt az utazását emberi szem nem pillanthatja meg, mert az beszennyezné a folyamat szentségét. De Gang Cheol szerencsétlenül jár, mert egy gyermek meglátja, ezért visszahullik a földre, és imugivá válik, egy átalakulásában megrekedt, tökéletlen lénnyé. A szíve megtelik az emberek iránti haraggal, és száz évet tölt sérelmének megbosszulásával, kárt okozva nekik, ezért mindenki féli a gonosz istenséget. Végül rátalál egy tisztalelkű, nagy szellemi erővel megáldott lányra, aki ha védőszellemévé fogadja őt és fohászkodik érte, akkor végre átalakulhat égi sárkánnyá. Ezért a lány nyomába szegődik, és mindent elkövet, hogy rábírja erre, de Yeo Ri (Kim Ji-yeon) tizenhárom éve ellenáll neki. A lány Neob-deok sámán (Gil Hae-yeon) unokája, aki örökölte a képességeit és eltanulta tőle a mesterségét, de mégsem akar sámán lenni, ehelyett "látóüvegek", vagyis szemüvegek készítésével foglalkozik. 

Szintén a falu szülötte egy alacsony származású, kedves és tanult fiatalember, Yoon Gap, akit műveltsége és reformer elgondolásai miatt a hasonlóan gondolkodó Lee Jeong király (Kim Ji-hoon) szolgálatába és bizalmába fogadott. Yeo Ri és Yoon Gap vonzalmat éreznek egymás iránt, de a fiatalembert, aki éppen titkos küldetésben jár a falujukban, a király ellenségei megölik. Hogy megszerezze Yeo Ri talizmánját, Gang Cheol megszállja a halott férfi testét, és ezennel kezdetét veszik a bonyodalmak, mert az imugi a test fogságába esik, és fogalma sincs, hogyan tudna kiszabadulni belőle. 

Ezért csak az első epizódban találkozunk az imugi valódi megjelenésével, Kim Young-kwang cameo szereplésének köszönhetően. Azonban abban a néhány rövid jelenetben olyan izgalmasan formálja meg Gang Cheolt, hogy őszintén remélem, egyszer hasonló főszerepben is láthatjuk. Természetesen a csavar abban van, hogy az imugi továbbra is a dráma főhőse, csakhogy immár egy másik színész, a neki testet kölcsönző Yook Sung-jae játssza, akit így kettős szerepben láthatunk, hol imugiként, hol királyi levéltárosként, néhol mindkettőjüket egyszerre egy térben, sőt még egyszerre uralva ugyanazt a testet is. Yook Sung-jae alakítása nagyszerű, mert mindig rá lehet ismerni, hogy éppen melyik karaktert játssza, imugiként pedig meg tudja idézni Kim Young-kwang játékos, pimasz lényének beszéd- és viselkedésbeli jellemzőit is.

A történet két vonalon halad tovább. Ahogy az lenni szokott, a királyi udvar a pártoskodások és a trónra törések terepe, a király nem bízhat senkiben. Ráadásul furcsa jelenségek érik utol a családjának tagjait, már mindenki valami gonosz megszálló tevékenységére gyanakszik, de a király nem hisz a babonaságokban, korábban be is tiltotta a sámánok ténykedését. Jó időbe telik, mire elfogadja, hogy a küldetésről visszatért bizalmasának nem ment el az esze, hanem egy földi halandók hierarchikus viszonyaira fittyet hányó istenség űz vele kemény tréfákat a saját udvarában, aki ráadásul egy sámánnőt hozott magával. Miközben kutakodnak a bajok forrása után, egyre-másra különböző szellemekbe botlanak. Ezek a lények mind az elők és holtak közötti mezsgyén megrekedt halottak, akik dühösek, mert az életükben elszenvedett sérelmeik miatt nem lettek kiengesztelve.  

Ezzel elérkeztünk arra a pontra, ahol megragadhatjuk, hogy mitől olyan bámulatos ez a dráma. Sok alkotásban találkozhattunk már a koreai sámánizmus halál utáni életre vonatkozó képzeteivel, és az ezeken nyugvó egyes rituálékkal. Most minderről egy átfogóbb képet alkothatunk, bár még mindig messze nem teljeset. Az előbukkanó szellemalakok mind más-más kezelésmódot igényelnek, mivel a sérelmüket is különböző okok idézték elő. Halálukat okozhatta tűz, víz, melyeken keresztül az őselemekkel kerülünk kapcsolatba, vagy akár gyilkosság is. Ezért mindegyikük megbékéléshez segítése és túlvilágra kísérése más és más rituálét kíván, és ezek bemutatása jelenti a sorozat kulturális különlegességét. Természetesen nem autentikus szertartásokat látunk, hanem azok dramatizált változatait, de a rituálék célja, kelléktára, az előadásmódjának lelkülete így is tökéletesen alkalmas arra, hogy átélhessük a hitbéli jelentőségüket, a sámánok égi és földi világ között betöltött fontos közvetítő szerepét. A koreai sámánizmusra a buddhizmus erős befolyást gyakorolt, ennek lenyomatát is megtaláljuk a sorozatban. A sámánok által mondott szövegek valószínűleg szintén a dráma számára íródtak, de mégis felidézik a varázsigék, rontásűző ráolvasások formuláit, melyek a színészek ajkán válnak igazán rituális szövegekké. Csak példaként idézve az egyiket (Ynonline8 fordításában):

Ó, égiek! Ti sorsokat forgatók!
Űzzétek a gonoszt, mentsétek a jót!
Nyugtassátok szívét, védjétek lelkét!
Tartsátok be ezzel a mennyei törvényt!

Yeo Ri és Gang Cheol hamarosan találkozik egy méreteit és erejét tekintve is hatalmas, gonosz szellemlénnyel, aki bekebelezte Yoon Gap lelkét. A sámánlány tudja, hogy egyedül reménytelen szembeszállnia a hatalmas Palcheokgwi nevű szörnnyel (a név jelentése 8 cheok magas, tehát 2,5 méteres démon, de a magyar fordításban a költői Égbevesző Árny nevet kapta) Yeo Rinak tehát szüksége van Gang Cheol segítségére, ezért elfogadja őrzőszelleméül. Gang Cheol viszont rájön, hogy a démont csak saját maga feláldozásával képes legyőzni. 

A Palcheokgwit valami titokzatos erő is táplálja, és minden jel ugyanabba az irányba mutat, mint a király nyomozásáé az ellene összeesküvők után, ami egyúttal a történet másik vezérfonala is. Egyre több ellenségről hull le az álarc, de a múlt feltárása a királyi család vérvonalának egy dicstelen eseményéhez vezet, ami magyarázatot ad a bosszúszomjas lény királyi család ellen táplált indulataira. A végkifejletig természetesen még számos dolog történik, Lee Jeong király, Gang Cheol és a Yeo Ri harcostársakká válnak, előkerül és némi bonyodalmat okoz egy másik, Bibi névre hallgató imugi, aki Cho Han-gyeol alakításában a kedvességével, szépségével, és szomorú sorsával is a dráma emlékezetes alakja marad. A két imugi színszimbolikával is rendelkezik. Gang Cheol a fekete imugi, aki az elbukott felemelkedése miatt egy megrekedt lény, aki nem képes az átalakulásra, ezért sötét és bosszúvezérelt, az ereje nem áramlik, hanem rombol. Ezzel szemben Bibi fehér imugi, aki még az átalakulás előtt áll, a sárkánnyá válás igéretével élő, tiszta szándékú lény. Ez persze csak a "nagykönyvi formula", hőseinkre sem pontosan áll mindez.

Gang Cheol bár utálja a gyenge embertestét, élvezi az érzékszervek által megtapasztalható örömöket, és minél több időt tölt az emberek között, annál jobban megérti a működésüket, átéli az érzéseket, az örömöket és a fájdalmakat, és ebben nem kis szerepe van Yoon Gap édesanyjának (Cha Chung-hwa), aki az imugit is fiaként kezeli.

Gang Cheol megtanulja felismeri a jót és a rosszat, de mindennek ára is van - ahogyan egyre emberibbé válik, úgy veszít isteni erejéből. Yeo Ri érzelmei pedig egyre inkább összekuszálódnak, mivel a testben az egykori szerelmét, a személyiségben a gyűlölt ellenségét látja, és néha már nem tudja, melyikükért is aggódik jobban. Arra is rá kell jönnie, hogy nem mindent gondolt helyesen a múltban, a felismerések pedig más színben tüntetik fel előtte Gang Cheolt. 

Míg a király a valóság terepén küzd a rosszakaróival, addig egy sokkal kíméletlenebb harc is zajlik két nagyhatalmú sámán, Yeo Ri és a vak Poongsan között. Utóbbi a király szolgálatában áll, mágikus erejével mégis annak ellenségeit támogatja. Nagy manipulátor, és semmiféle gonoszságtól nem riad vissza. Kim Sang-ho talán élete legjobb szerepét kapta ezzel a karakterrel, és ismét bebizonyítja, hogy milyen nagyszerű színész. Sámánként elhisszük neki a révületét, az átváltozásait, hogy rituális dobolásával földöntúli erők elszabadítására és irányítására képes. Lenyűgöző a kántálása, mind a szövegmondás sebességét, mind átéltségét illetően. 

Számos véráldozattal jár, mire eljutunk a királyi családot sújtó csapások eredőjéig. A dráma elején elhangzik egy kérdés, ami akár összegzése is lehetne a látottaknak:

"Ha az emberek felfognák végre, hogy az élet nem ér véget a halállal,

és hogy tetteik következményei nemzedékeken át kitartóan kísértenek,

vajon más lenne a világ?"

A dráma bár tele van szellemekkel, szörnyekkel, és még azoknál is ijesztőbb emberekkel, mégsem félelmetesebb egy komorabb mesénél. Látványvilágát tekintve szemet gyönyörködtető, a tájak fotózását és az enteriőröket tekintve egyaránt. A szertartások bemutatása kiválóan érzékelteti azok ijesztő vonásait és szépségeit egyaránt. A gondosság mindvégig érzékelhető, egyik kedvenc jelenetem, amikor az imugi - aki a víz elemének ura, nem is tud nélküle létezni - emberalakban úszik a tóban, átadva magát az élvezetnek, és a színész mozgásában meglátjuk a sárkány kígyózását.

A színészgárda szinte sztárparádé, számtalan nagyságot meg sem említettem, főleg az udvar hivatalnokainak és testőreinek világából, pedig mind megérdemelnék, a gyönyörű királynőkről, kisasszonyokról és szolgálólányokról, a sorozat számos gyermekszereplőjéről, vagy a szellemlényeket alakító színészekről nem is beszélve. Helyettük a "kagylóképű" főeunuchnak adok helyet, mivel Kim In-kwon ennek a szerepkörnek teljesen új és szórakoztató ízt tudott adni. 

A The Haunted Palace a koreai fantasy sorozatok egyik kiválóan sikerült darabja, talán éppen amiatt, hogy olyan szeretettel és tisztelettel nyúltak a saját hagyományaikhoz. Az érdekesség kedvéért megemlítem, hogy Kim Ji-yeon rendező korábbi drámáját éppen a napokban néztem meg, és a Call It Love-ban már gyümölcsöző volt a Kim Young-kwannal való együttműködése. A társrendező Yoon Seong-sik pedig a Mr. Queent is jegyzi, amelynek forgatásakor már volt alkalma kitapasztalni egy hasonló, testcserés helyzet nyújtotta humoros és drámai lehetőségeket.  

Az Encyclopedia of Korean Folk Culture szócikke

Szerző: Oh Se-gil

IMUGI

Meghatározás

Képzeletbeli lény, egy nagy kígyó, amely nem tudott sárkánnyá válni, és a vízben él.

Áttekintés

Az imugi egy koreai néphagyományban gyakran megjelenő képzeletbeli lény. A sárkányhoz hasonlóan szent lényként ábrázolják, amely uralkodik a vízen és gazdagságot hoz az embereknek, ugyanakkor negatív lényként is ábrázolják, amely képes ártani az embereknek. Míg a sárkányok általában pozitív képet mutatnak, mivel segítenek az embereknek, az imugi egyszerre pozitív és negatív lényként is értelmezhető.

Az imugi általában mély vízben él. A tavak és a kis mocsarak jellemző példák erre, és az imugiról számos mese, köztük helynév-legendák is, terjedtek el az egész országban. A néphit szerint, ha egy imugi száz évet tölt a vízben, felemelkedik a mennybe és sárkánnyá válik. Ez azt jelenti, hogy az imugit hiányos lénynek, a sárkánnyá válás előtti stádiumnak tekintik. Ez a felfogás csökkenti az imugi szentségét és hozzájárul ahhoz, hogy negatív lényként ismerjék el. Ugyanez magyarázza azt is, hogy az imugi isteni erejét a legtöbb mesében csak homályosan említik, vagy a sárkányokénál gyengébbnek ábrázolják.

Így az imugi ebben a befejezetlen állapotában törékeny lénynek tűnik, amely még apró emberi beavatkozás hatására is elveszítheti isteni erejét. Ha egy ember tanúja lesz annak a pillanatnak, amikor az imugi hosszú megpróbáltatásait végigcsinálja és felemelkedik, akkor az imuginak nincs más választása, mint visszatérni a vízbe.

Így a szájhagyományban az imugit elsősorban olyan lényként ábrázolják, akinek felemelkedését az emberi beavatkozás megakadályozza, és ennek következtében olyan lényként ábrázolják, aki hajlamos a duzzogásra vagy az embereknek ártani.

Az imugi ezen jellemzőjét olyan közmondások is megörökítik, mint például: „Az imugi, amelyik nem tudott sárkánnyá válni, csak duzzogással marad.” Ez metaforikusan leír egy duzzogással teli, együttérzés nélküli embert, aki csak árt másoknak.


Előfordulások

Amikor Jikji, a alapító szerzetes, miután Kínában megkapta a buddhista tanításokat, visszatérő útján elérte a Nyugati-tenger közepét, egy sárkány fogadta őt palotájában. A sárkány megkérte, hogy szavaljon buddhista szentírásokat, ajándékba adott neki egy aranyfonállal hímzett selyemruhát, és emellett elküldte fiát, Imugit [Üvegszeműt], hogy szolgálja őt. Imugi mindig a templom melletti kis tóban élt, és titokban segítette a buddhista tanítások terjesztését. Egyik évben hirtelen szárazság sújtotta a mezőket, és a zöldségek elszáradtak. Az apát megparancsolta Imuginak, hogy hozzon esőt, és elegendő eső esett, hogy az egész megyét táplálja. A Mennyei Császár, azt gondolva, hogy az eső az ő tudta nélkül jött, meg akarta ölni Imugit. Amikor Imugi figyelmeztette a szerzetest a veszélyre, a szerzetes a padlódeszkák alá rejtette. Röviddel ezután egy mennyei hírnök érkezett az udvarra, és követelte a sárkány kiadatását. A szerzetes az udvar előtt álló körtefára mutatott. A mennyei hírnök villámmal megcsapta a körtefát, majd visszatért a mennybe.

Ebben a mesében a sárkány, akárcsak a sárkányisten, a buddhista hitet védő istenség, ugyanakkor a vizet irányító lény is. Az imugi és a sárkány közötti kapcsolat is felismerhető. Ők apa és fia; az imugi ereje alacsonyabb rendű, mint a sárkányé, ami azt jelzi, hogy ő egy hiányos lény, aki sárkánnyá válhat. Ezenkívül az imugi közvetlenül segít az embereknek, például kockáztatja az életét, hogy esőt hozzon az emberek javára.

A sárkányszerű lény ezen tulajdonságai a népmeseiben is megnyilvánulnak. Lee Mok sárkánnyá változott, és belépett a tóba. Egy szerzetes követte Lee Mokot, és felfedezte valódi természetét. Egyik évben súlyos aszály fenyegetett éhínséggel. A szerzetes könyörgött Lee Moknak: „Hozz esőt, hogy enyhítsd az aszályt és elhárítsd az éhínséget!” Először a sárkány visszautasította, mondván, hogy a Jade Császár parancsának megszegése a halálát jelentené. A szerzetes kitartó könyörgései után azonban esőt hozott. A sárkány ezután megkérte a szerzetest, hogy segítsen neki elkerülni a Jade Császár büntetését. A szerzetes a padlólapok alá rejtette a sárkányt. A Jade Császár követe megérkezett, és Lee Mok tartózkodási helyét kérdezte. A szerzetes a templom előtti jujuba fára mutatott, és kijelentette, hogy az Lee Mok. A szerzetes segítségének köszönhetően Lee Mok megőrizte az életét. A tóban telepedett le, és esőt hozott, amikor aszály fenyegetett.

Itt az imugit olyan lényként ábrázolják, amely képes sárkánnyá alakulni. A Samguk Yusa-val ellentétben ez a narratíva azt a felfogást tükrözi, hogy az imugit nem hiányos lénynek tekintették, hanem egyenrangúvá tették a sárkánnyal. Továbbá nem csupán a buddhista törvény őrzőjeként jelenik meg, hanem olyan lényként, amely aktívabban beavatkozik az emberi életbe, és segítséget nyújt, például esőt hoz az aszály idején.

Ezenkívül létezik egy olyan imugi-típus, amelynek isteni természete gyengébb, de emberi tulajdonságai erősebbek. Mint korábban már említettük, az imugit néha hiányos lénynek tekintik, amely még nem szerezte meg teljes mértékben a sárkány erejét. Ez a hiányosság gyengítette isteni természetét.

Volt egyszer egy szegény yangban. Egy nap, amikor hazatért a ruhaeladásból származó pénzzel, egy tömegre bukkant, akik egy óriási kígyót akartak megölni. Az úr odaadta nekik a ruhaeladásból származó összes pénzt, azzal a feltétellel, hogy kímélik meg a kígyót. Hogy eltartsa a családját, geomantává vált. Miközben egy házban étkezett, ahol temetkezési helyet keresett, megosztotta ételét egy szánalmas gyermekkel. A gyermek rendkívüli képességekkel rendelkezett, és a feng shui-ról semmit sem tudó tudóst a legjobb geomantává változtatta. A gyermek kiderült, hogy az a hatalmas kígyó, amelyet a tudós korábban megmentett. Elmondta, hogy az emberek megszegték az ígéretüket, és megpróbálták megölni, ami megakadályozta, hogy átalakuljon. A gyermek kijelentette, hogy azért jött, hogy viszonozza a jóságot, de több segítséget nem tud nyújtani, majd eltűnt. A sárkánynak köszönhetően az úr gazdag lett és jól élt.

Itt a sárkány kígyóként van ábrázolva. A kígyók gyakran jelennek meg a háztartások hiedelmében, mint a gazdagságot irányító istenségek. A sárkánykirály fiát kígyóként ábrázolni a sárkány hiányosságának népi felfogását tükrözi. Bár szentsége csökkent, emberi tulajdonságai – az erényesek védelme és jóságuk meghálálása – felerősödtek. Azzal, hogy megjutalmazta a nemest, aki megőrizte jó természetét azzal, hogy megmentette a kígyót és megosztotta ételét az éhező gyermekkel, az imugi megtestesíti a köznép erényes életre való törekvését.

Végül létezik egy negatív imugi is, amely kárt okoz az embereknek. Ez az imugi olyan lényként van ábrázolva, amely elvesztette mind szentségét, mind emberségét.

Kim Si-min, az Imjin-háborúban nagy érdemeket szerzett katonatiszt, állítólag már fiatal korában is rendkívül okos és magas volt. Egy hihetetlen anekdota is fennmaradt róla, még kilencéves korából. Kim Si-min lakhelye, Baekjeon falu (a mai Gajeon-ri, Byeongcheon-myeon, Dongnam-gu, Cheonan-si, Chungcheongnam-do) bejáratánál kanyargós ívekben folyt a Baekjeon-patak. A patak partján egy víz alá merült szikla feküdt, amely alatt egy nagy barlang volt. Ebben a barlangban egy hatalmas imugi élt, amely gyakran előbújt, megijesztve az embereket és kárt téve az állatállományban. Kim Si-min elhatározta, hogy legyőzi a kígyót. Azonnal összegyűjtötte a falu gyermekeit, eperfa íjakkal és ürömnyársakkal felfegyverkezve rohant a Baekjeon-patakhoz. Ezután a gyermekeket a falu bejáratánál lévő nagy szikla [Gwi-am] tetejére állította, és árnyékaikkal csalogatta elő a kígyót. Amikor az imugi meglátta a gyerekek árnyékát és előbújt, Kim Si-min fűzfa íjába fűzfavesszőket helyezett, és hét-nyolc nyílvesszőt lőtt ki, amelyek megölték az imugit. Azt mondják, hogy az imugi vére több napig vörösre festette a Baekjeon patakot.

Az itt ábrázolt imugi olyan lény, amely kárt okoz az embereknek és az állatoknak, ezért kizárólag büntetés tárgya.

Jellemzők és jelentőség

A sárkányt a buddhista kultúra beáramlásával együtt hozták Koreába. Az imugi úgy tűnik, hogy a sárkány érkezése előtt a helyi hiedelmekben a vízisten szerepét és funkcióját töltötte be. Ahogy azonban a buddhizmus fokozatosan kiterjesztette hatalmát, és a sárkány ideológia került a hitünk középpontjába, az őshonos hitben megőrzött imugi szentsége gyengült. Ennek következtében az imugi a sárkány utódjának státuszára csúszhatott vissza, vagy büntetés célpontjának tekintették.

Mégis, miközben népünk vallási érzései az imugi iránt gyengültek, szimbolikus jelentősége, mint emberhez hasonló tulajdonságokkal rendelkező furcsa lény, megmaradt. Az emberi tapasztalatokon túli mennyei birodalom isteneivel, illetve a keleti, nyugati és déli tengerek mélyén lakó sárkányistenekkel összehasonlítva az imugi egy ismerős lénnyé változott. Az emberek közelében, otthonaik közelében lévő tavakban és patakokban lakott, beavatkozott az emberek szerencséjébe és szerencsétlenségébe, miközben a helyes értékek gyakorlását testesítette meg. Így az imugi ábrázolása, amely szerint a jószívű, az életet tisztelő és a szerencsétlen gyermekekről gondoskodó embereket jutalmazza, összefoglalja azokat a helyes értékeket és emberi ideákat, amelyeket a mi világunkban is követünk.

Hivatkozások

A befogadó értelmezése és a népmese többrétegű jelentése (Lee In-kyung, Korean Literary Studies 25, Korean Literary Studies Association, 2012), Tanulmány az állat-ember házasságok állatszimbólumairól a királyi születésekkel kapcsolatban (Kim Jong-dae, Korean Literary Studies 23, Korean Literary Studies Association, 2008).